fehervar.net > Libikóka



Libikóka
[Fehervar.net] 2006. április 5.

Egy férfi és egy nő kapcsolatában számtalan váratlan vagy nehezen megfejthető helyzetet produkál az élet. Mindig úgy gondoljuk: ismerünk már minden fordulatot, aztán persze kiderül, hogy mégsem... A Prospero Színkör május 20-án, szombaton este hétkor William Gibson Libikóka című darabját adja elő A Szabadművelődés Házában.

Libikóka Bárkányi Julianna és Barbély Gábor
   A tönkrement házassága után New Yorkba érkező jogász, Jerry Ryan utolsó szalmaszálként kapva az alkalmon, felhívja a sikertelen táncosnőt, Gittel Moscát. Két magányos, csalódott, szeretetre éhes ember próbál egymással egy közös, boldog jövőt felépíteni. Próbálkozásaik során mindketten átformálják, gazdagítják a másikat.

   Míg a színpadi szerelmi történetek (hacsak nem tragédiáról van szó...) általában a párok boldog egymásra találásával végződnek, Gibson darabja sokkal realistábban közelíti meg a témát. Valójában a legtöbb párkapcsolat nem más, mint az érzelmek mérleghintája: két különböző ember folyamatos próbálkozásainak sorozata a közös élet megteremtésére és fenntartására.

   William Gibson író, drámaíró 1914-ben, New York egyik híres kerületében, Bronxban született. Már az iskolában is kitűnt íráskészségével, középiskolás korában sorra nyerte a pályázatokat a műveivel – meg is jósolták neki, hogy egyszer Hollywoodban fog dolgozni. Erre azonban több mint húsz évet kellett várnia...

Libikóka Barbély Gábor és Bárkányi Julianna
   Tanárai (rossz) tanácsára a New York-i főiskolán tudományos szakot választott, de csak négy félévet végzett el, ugyanis ez a szak egyrészt untatta, másrészt bonyolult volt számára – így ismét az irodalom felé fordult. Ez olyannyira sikerült neki, hogy hamarosan az irodalmi tanszék tanársegédje lett, a két irodalomprofesszor nélkülözhetetlen munkatársa. Ez adta a végső lökést ahhoz, hogy íróvá váljon. Az irodalom mellett a zene volt a másik kedvenc területe: már gyerekkorában is kitűnően zongorázott. Amíg az írásból nem tudott megélni, csak a zongorázásból tett szert némi jövedelemre – de igazság szerint a felesége tartotta el. Hosszú sikertelenség után Cobweb (Pókháló) című regényének megjelenése, majd megfilmesítése hívta fel rá a nagyközönség figyelmét 1954-ben – lám, ekkor vált valóra a jóslat, hogy hollywoodi író lesz belőle.

   A kirobbanó sikert 1958-ban hozta meg számára a Two for the Seesaw (Libikóka) című színműve, ez a legnépszerűbb drámája a The Miracle Worker (A csodatévő, 1957) mellett (utóbbinak a nagy siker miatt folytatást is írt Monday after the Miracle címmel, ez 1982-ben készült el). További fontosabb művei: A Mass for the Dead, 1968; Grove of Doom, 1969; American Primitive, 1972; A Season in Heaven, 1974; The Body and The Wheel, 1975; The Butterfingers Angel, Mary and Joseph, Herod the Nut, The Slaughter of Twelve Hit Carols in a Pear Tree, 1975; Shakespeare's Game, 1978; Golda, 1978.

Libikóka Barbély Gábor
   A Libikókát (a Csodatévőhöz hasonlóan) a Broadway színházaiban mutatták be, és hamarosan filmet is forgattak mindkét darabból – a Libikóka 1962-es filmváltozatában olyan sztárok játszották a főszerepeket, mint Shirley MacLaine és Robert Mitchum (bár a színpadi premieren sem akárkik voltak a szereplők: Henry Fonda alakította Jerryt és Anne Bancroft Gittelt). A Broadway rendezői és producerei azonban túl sokat változtattak a darabokon, emiatt Gibsonnak komoly vitája támadt velük – ezt részletesen meg is írta a The Seesaw Log (A Libikóka napló, 1959) című munkájában.

   A Libikókára viszonylag hamar felfigyelt a magyar színházi élet: 1961-ben a Madách Színház tartotta a magyarországi bemutatót Ádám Ottó rendezésében, nem kisebb színészegyéniségekkel, mint Váradi Hédi és Gábor Miklós. Rögtön ezután következett a darab veszprémi bemutatója (1962), ezt Lendvay Ferenc rendezte, a szereplők pedig Spányik Éva és Szabó Ottó voltak.

   Tíz év szünet következett ezután a Libikóka magyarországi történetében, majd Ádám Ottó felújította a darabot a Madách Színházban, Gittel szerepét ekkor Vass Éva alakította. Újabb tizenöt év telt el, míg 1987-ben, a Pesti Vigadóban Valló Péter rendezésében ismét színre került a darab – ekkor Hernádi Judit és Gáti Oszkár főszereplésével.

   Két év múlva ismét Veszprémben aratott sikert a darab (Antal Olga és Pogány György volt a két főszereplő, Kolos István pedig a rendező). 1990-ben Szegeden is műsorra tűzték, itt Fekete Gizi és Rácz Tibor "libikókázott" Gáti Oszkár rendezésében.

   Hosszas szünet után 1998-ban, a Várszínházban jelent meg a darab, Székhelyi József rendezésében, Juhász Judit és Tóth Sándor előadásában, majd 2001-ben Honti György rendezte meg a Vörösmarty Színházban Földes Tamás és Váradi Eszter Sára főszereplésével.
L.M.
(Próbafotók: Prospero Színkör)



Kattintson a képre a nagyításhoz
                              Szereplők:

Jerry Ryan ............ Barbély Gábor Gittel Mosca ...... Bárkányi Julianna A rendező munkatársa: Horváth Gergely
Rendezte: Micskó Zoltán


cikk nyomtatása | ablak bezárása