|
[Fehervar.net] 2007. március 10.
Csörgő Attila képzőművész narancs- és Möbius-tereiből nyílt kiállítás a Csók István Képtárban. A május 1-ig látogatható
tárlatot Mélyi József művészettörténész gondolatai vezették be.
A speciális kameráról Csörgő Attila szívesen mesélt az érdeklődőknek
|
A digitális fotózás előretörésével egyre népszerűbbek a kör- és gömbpanorámák, amelyeket több képkockából illesztenek össze a
számítógépes célprogramok (körbeforgatható fehérvári panorámaképeket honlapunkon is láthatnak olvasóink).
A Csók István Képtárban most Csörgő Attila „analóg” Möbius- és gömbpanorámáit állították ki, és a tárlat látogatói
az alkotásokat készítő berendezéseket is megnézhetik, egy rövid filmbejátszáson pedig azt is figyelemmel kísérhetik, hogyan
készülnek a „meghámozható” gömb- (avagy narancs-)panorámák. Csörgő Attila ehhez speciális réskamerát, ún. camera
obscurát épített, amely egy óramű vezérletével többször is körbefordul a függőleges tengelye mentén, közben pedig egy
kört a vízszintes tengelye mentén is megtesz, így a belsejében lévő gömbre képzi le azt a teret, amit maga körül lát.
A kiállításhoz nem a hagyományos, füzetszerű katalógus készült, hanem egy hosszú plakát, amelyből otthon kivágható és
összeragasztható egy ilyen gömbpanoráma.
Csörgő Attila a fiatal magyar művész-generáció egyik legismertebb, rangos nemzetközi kiállításokon, vásárokon szereplő
képzőművészünk, aki annak ellenére, hogy 1999-ben a Velencei Biennálé magyar pavilonjában képviselte hazánkat, és 2001-ben
Munkácsy-díjat kapott, itthon még nem mutatkozott be egy retrospektív jellegű kiállításon.
Munkáiban a művészet és a tudomány határterületeit kutatja, saját maga által tervezett, mérnöki pontossággal kivitelezett
szerkezetekkel, fényképezőgépekkel kísérletezik, melyek egyaránt árulkodnak játékos, humoros és filozofikus
gondolkodásmódjáról. Tárgyai szinte geometriai törvények reprezentációi, kiállításain a kísérlet egyes fázisait éppúgy
bemutatja, mint annak gondolati hátterét, így a befogadó és érdeklődő közönség figyelmét ébren tudja tartani, és
érthetővé is teszi azokat. Síkba kiterített térbeli tárgyai, vagy az emberi szemmel be nem fogható dimenziók bemutatása
dinamikus és állóképszerű kettőségükkel a leglátványosabb kiállítások közé tartoznak.
A márciusi kiállításon bemutatott munkái a térrel kapcsolatos kísérleteit, a két és a három dimenzióval való játékaiba
vezetnek be, melyek jó része Magyarországon még egyáltalán nem volt látható, így pl. a New York-i csereprogram alkalmából
készült Hámozott terek című munkája.
|
