Röviden
Kiállítások
Panorámaképek
Fórum
 
Barátság mozi
 
 
 



Volt egyszer egy rádiógyár
[Fehervar.net] 2007. augusztus 25.

A Videotonban gyártott rádiókból rendeztek kiállítást az Öreghegyi Közösségi Házban. A szeptember közepéig látogatható tárlat megnyitóján az egykori videotonosok zsúfolásig megtöltötték a színháztermet, az előcsarnokot, az udvart: az egész házat.

Kattintson a képre a nagyításhoz A fehérvári rádiógyártás kezdeteit Mohai Pál, a rádiógyár egykori igazgatója idézte fel

   A rádiókészülékek is zsúfolásig töltik meg azt a két kicsi helyiséget, amiben a kiállítás látható a közösségi ház emeletén: az egykori rádiógyár teljes termékpalettája nem is fért be a termekbe. „Vidi múzeum kellene” – vélekedtek sokan a közönségből, hiszen az 1938-ban Vadásztölténygyárként alapított, később Videotonra keresztelt vállalat egy önálló műszaki múzeumot is meg tudna tölteni termékeivel: a patkótól a kályhán és a segédmotoron át a puskalőszerig és a rádióalkatrészekig számos közszükségleti cikket gyártott, amikor pedig a profiltisztítás jegyében „csak” elektronikai üzemmé vált, számtalan rádió-, televízió- és számítógéptípus, valamint ezek kiegészítő termékei hagyták el a futószalagokat. Gyártmányaik minőségére jellemző, hogy a magyar háztartásokban ma is megszámlálhatatlan mennyiségű rádiójuk és televíziójuk üzemel.

Kattintson a képre a nagyításhoz A készülékek egy része még üzemképes
   A szervezők a legrégebbi készülékek mellett igyekeztek a legérdekesebbeket kiállítani, például azt a bárszekrénybe épített, lemezjátszóval kombinált sztereó Pacsirtát, amiből mindössze ötven darab készült 1964-ben. Reprezentatív készülék volt: az akkori vezetők szűk köre juthatott csak hozzá, azért, hogy általa megismerjék és támogassák a sztereó rádiógyártás hazai megkezdését.

   A kiállítás megnyitóján Mohai Pál, a Videoton Rádió Gyáregységének egykori igazgatója elevenítette fel a múltat. Hosszan sorolta azon emberek nevét, akik ezen a kiállításon már nem lehettek jelen, de a Videoton az ő munkájuk révén válhatott az ország egyik legtekintélyesebb, nemzetközi hírű vállalatává. Mohai Pál nem titkolta, hogy az első rádiót (a kor szokásainak megfelelően) egy német Telefunken készülékről koppintották 1954-ben: egyszerűen szétszedték és lemásolták. Ez az első rádió R545 típusjellel, Jubilate néven került le a futószalagokról, mintegy százezer példányban. A rádió három változatban is készült: elegáns hangszóró-vászonnal a nappaliba, kommersz műanyagráccsal a konyhába és (figyelem!) kapcsolóórával a hálószobába, vagyis ez volt az első magyar ébresztős rádió.

Kattintson a képre a nagyításhoz Sinkó Ottó, a Videoton Holding vezérigazgatója bejelentette: fel kívánják dolgozni a 70 éves gyár történetét
   Az R545-öt hamarosan követte az első saját fejlesztésű rádió, a Velence, ami szintén több tízezres darabszámban került a piacra. Ez a rádió azért lett roppant népszerű, mert a rövidhullámú adások vételére is alkalmas volt: „a kitűnő áttétellel rendelkező hangológombja miatt jobban jött rajta a Szabad Európa, mint a Kossuth” – mondta nevetve Mohai Pál, aki számos történetet idézett fel a fehérvári rádiógyártás kezdeteiről (köztük azt is, amikor egy új fejlesztés prototípusának méregdrága rádiócsövei egyetlen éjszaka alatt eltűntek a gyárból...).

   Sinkó Ottó, a Videoton Holding vezérigazgatója szerint a vállalat mostani vezetése is a régi hagyományokra, a régi videotonosokra építette fel a jelenlegi céget, és vállalják a folytonosságot. Mint mondotta, ő maga is büszke ezekre a régi készülékekre, amelyek közül neki is van néhány példánya. A rádió-kiállítás megnyitóját remek alkalomnak tartotta annak bejelentésére, hogy jövőre, a Videoton alapításának 70. évfordulójára könyv formájában is fel kívánják dolgozni a gyár történetét, és ehhez kérte minden jelenlevő segítségét. A vezérigazgató azt is kérte a régi dolgozóktól, hogy (előzetes jelentkezés után) látogassanak el a Videotonba, és nézzék meg, mivel foglalkozik most a nagy múltú gyár.
L. M.



Kattintson a képre a nagyításhoz Kattintson a képre a nagyításhoz Kattintson a képre a nagyításhoz
Kattintson a képre a nagyításhoz Kattintson a képre a nagyításhoz Kattintson a képre a nagyításhoz
Kattintson a képre a nagyításhoz Kattintson a képre a nagyításhoz Kattintson a képre a nagyításhoz
Kattintson a képre a nagyításhoz Kattintson a képre a nagyításhoz Kattintson a képre a nagyításhoz
Kattintson a képre a nagyításhoz Kattintson a képre a nagyításhoz Kattintson a képre a nagyításhoz
 

Kép: Göbölyös Imre • Szöveg: Lőrincz Miklós