|
[Fehervar.net] 2007. január 14.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából Várkonyi Gábor festményeiből látható tárlat a Bányató Galériában. A kiállítást
Oláh László, a Magyar Kultúra Lovagja nyitotta meg.
184 évvel ezelőtt januárban, egy korabeli toll az itatóspapírra került, befejezte munkáját. Ez a pillanat volt
az, amelyet az elmúlt időszakban egyre szélesebb körben ünnepelünk. 184 éve, január 22-én Kölcsey Ferenc befejezte a
Himnusz írását, s ez a nap a Magyar Kultúra Napjává vált.
Külön megtiszteltetés számomra, hogy e jeles dátumhoz kapcsolódva nyithatom meg Várkonyi Gábor festőművész tizedik
önálló kiállítását.
Várkonyi Gábor az Országos Képző- és Iparművészeti Társaság és a Honvéd Kulturális Egyesület tagja. Azé a Honvéd
Kulturális Egyesületé, amely 1992-ben alakult azzal a céllal, hogy segítse a hadsereg és a civil társadalom kultúrájának kapcsolatát,
a kultúra eszközeivel segítse a honvédelem össztársadalmi ügyét. Az egyesület tagjai - hivatásos és nyugállományú katonák, illetve
különböző foglalkozású civilek - hiszik és vallják, hogy a haza nem csak fegyverrel védhető, hanem a művészet eszközeivel
is. Gábor az egyesület egyik kimagasló aktivitású tagjaként, 30 éves hivatásos katonai szolgálat után, nyugállományba vonulva,
a fegyvert ecsetre váltotta.
Hivatásos katonaként is sokszor csodálta meg a körülötte lévő természetet, annak varázslatos szín és formavilágát. Ez a természetszeretet és tisztelet tükröződik vissza a ma itt látható képein is.
Várkonyi Gábor festőművész az ecsetével védi a hazát. Teszi ezt úgy, hogy művészi formában tárja elénk hazánk szépségeit, csodás tájait, az örökké változó természetet. Megállítja számunkra a pillanatot, s bekeretezetten, a falunkra teszi azt a csodát, amely mellett a rohanó világunkban sokszor csak elrobogunk.
Nem szeretek senkit sem beskatulyázni, s kijelenteni róla, hogy ilyen vagy olyan stílusban fest, módszerrel alkot. Különösképpen nem teszem ezt Gábor esetében, aki bátran, de művészi szinten változtatja alkotói technikáit. Ecsetvonásai nyomán kialakuló képek pasztellkrétával, akril festékkel vagy olajjal készülnek, de van köztük akvarell is.
Az itt kiállított képek jelentős része a Honvéd Kulturális Egyesület nyári alkotótáborában készült, de van közte olyan alkotás is, amely városunk egyik ligetének őszi hangulatát örökíti meg.
Várkonyi Gábor festőművész szeme kifürkészi a kép témáját, képzeletében kiválasztja hozzá a megfelelő technikát, kezével, ujjaival megfesti azt, de leginkább a szíve vesz részt az alkotásban. Valamennyi jelenlévő és az alkotásait, kiállításait később megtekintő műélvező nevében is tisztelettel köszönöm meg Gábornak azt az őszinte, szíve mélyéről jövő adni és alkotni akarást, amely sokunknak okoz nagy örömöt.
Az emberek sokfélék, az ízléseik eltérőek, s így természetes, hogy vannak képek amelyek tetszenek egyeseknek, míg másoknak kevésbé. Ez így van rendjén, s nekem sem tetszik minden festmény, műalkotás. Várkonyi Gábor képei azonban egytől-egyig nagyon tetszenek, s ezért is vállaltam nagy örömmel a megnyitásra vonatkozó kérését.
Tiszta szívből gratulálok műveidhez, kívánok további jó alkotókedvet, kérem és kívánom, hogy még sokszor szerezz nekünk örömöt a festményeiddel.
|
