Arcok és terek

2010. február 24., 22:20 [fehervar.net] L. M., fotó: V. I.

Czimra Gyula festőművész alkotásaiból rendezett kiállítást a Városi Képtár - Deák Gyűjtemény. A május 9-ig megtekinthető gyűjteményes emlékkiállítást, amelynek anyagát több múzeum és magán­gyűj­te­mény kölcsönözte, Károlyi Zsigmond festőművész nyitotta meg.

Kevés életműről mondható el, hogy több évtizednyi távlatból még mindig hatást gyakorol napjaink alkotóira. Az 1966-ban elhunyt, életében szinte alig méltatott, csak később "felfedezett" Czimra Gyula munkássága egyik legjobb példája eme megállapításnak. Művészetének utolsó, végletekig redukált, (üres) tereket, műteremrészleteket ábrázoló periódusa ugyanis több festőt is inspirált, az új konceptuális Károlyi Zsigmondtól kezdve a napjainkban enteriőrökkel, térproblémákkal foglalkozó Vojnich Erzsébet és Váli Dezső munkásságáig.

Az 1901-ben született Czimra Gyula kanyargós életutat járt be. A Ganz gyárban a lakatos mesterséget sajátította el, majd ugyanott műszaki rajzolóként dolgozott. Szabadidejében az Iparművészeti Iskola munkások részére fenntartott esti rajztanfolyamát látogatta. 1923-tól Párizsban élt: tanult és festett. 1926-ban a párizsi Zodiaque Galéria megrendezte első önálló kiállítását. Ötévi franciaországi tanulmányútját nagybányai és szentendrei tartózkodás követte - művészetére akkoriban a tárgyias szerkesztés és a Gauguin-élmény hatására kialakított síkszerű, dekoratív ábrázolás volt a jellemző, később primitív faragásokkal, festészetében pedig a posztimpresszionista színfoltokkal kísérletezett. 1934-ben feleségével együtt Rákoshegyen telepedett le: figyelmét egyre inkább az emberi mikrokörnyezet kötötte le, amely 1945 utáni művészetében teljesedett ki.

Kapcsolódó anyagok:

• A kiállításról bővebben a deakgyujtemeny.hu-n