Buch Tiboré a Pro Theatro

2010. június 24., 15:40 [fehervar.net] L. M., fotó: Borbély Béla

Buch Tibor színművész vehette át a város színházi elismerését, a Pro Theatro Civitatis Albae Regalis (Fehérvár Színházáért) Díjat.

A díjat 1999 márciusában alapította a város közgyűlése a Vörösmarty Színház társulatának tagjai és a kiemelkedő teljesítményt nyújtó alkotók elismerésére, akiknek munkája nyomán városunk színházi élete jelentős művészi értékkel gazdagodott. Ebben az évadban a legtöbb közönségszavazat Buch Tiborra, a teátrum népszerű bonvivánjára érkezett, ezért a város közgyűlése neki ítélte oda az elismerést. A díjat, Friedrich Ferenc szobrászművész alkotását Warvasovszky Tihamér polgármester ünnepélyes keretek között adta át a Hiemer-házban.

- Nagyon boldog vagyok, nagy megtiszteltetésnek érzem a díjat, hiszen ez azt jelenti, hogy van értelme azokat a dolgokat képviselni, amiket én nem csak a színházról, hanem általában a világról gondolok - mondta Buch Tibor. - Számomra fontos a nézőkkel való kapcsolattartás, akár a színházban, akár más előadóművészi helyzetekben. Azt szeretném, ha az emberek minél több kommunikációs lehetőséget alakítanának ki egymással, mert ebben a morálisan felborult világban ez lassan kiszorul az életünkből. Ez főleg fiatalabb korosztályokra igaz: kisebb fellépéseken figyeltem meg, hogy ha valamit kérdezek tőlük, szemérmesen hallgatnak, nem válaszolnak semmire. Félnek magukat kinyilatkoztatni, megmutatni. Az idősebbek, akik egy másik világban nőttek fel, bátran válaszolnak - azt szeretném, ha az emberek olyan nyitottá válnának, mint régen voltak.

- Ezt a célkitűzést el lehet érni olyan kevés szereppel, mint amit idén kaptál?

- Két nagyon szép szerepem volt ebben az évadban: az Ibusárban játszottam Kleisermann Mihályt és alteregóját, Bajkhállóy Richárdot, a Kabaréban pedig Ernst Ludwigot alakítottam. Örülnék, ha a fehérvári teátrumban jobban kihasználnák a képességeimet, adottságaimat és tudásomat.

- A díj korábbi kitüntetettjei szoktak arról beszélni, hogy ezzel a díjjal a közönség valószínűleg elvárást is támaszt.

- A közönség elismerése nyilván hosszabb távú, és nemcsak erről az évadról szól, hanem a Székesfehérváron eddig eltöltött tíz évről. Nagyon szeretném, ha az emberek - főleg ebben a mai világban - többet járnának színházba. Ezt a feszültséggel teli életet csak úgy lehet túlélni, ha az ember ad magának egy kis lehetőséget arra, hogy elfeledje a napi problémákat. Mi azért vagyunk, azért dolgozunk és tanulunk rengeteget, hogy a nézők ezt a lelki felszabadulást meg tudják élni. Vallom, hogy ez nagyon fontos az életben, és ha ez a díj azt jelenti, hogy a nézők szerint ezt valamilyen szinten sikerült elérni, akkor nagyon boldog vagyok.